A Canon sztori

A Canon sztori

A Canon története 1933-ban, egy tokiói lakás harmadik emeletén kezdődött, ahol egy fiatal, kamerákért szenvedélyesen rajongó fiatalember (Goro Yoshida) alttársaival laboratóriumot hozott létre. Olyan fényképezőgép kifejlesztésén dolgoztak, amely versenytársa lehet a kor legjobb német márkáinak. Nem csak másolni akarták az akkor leghíresebb termékeket (Leica, Contax), hanem eredeti ötleteikkel megújítani a kamerák mechanikai működését. A “Precision Optical Instruments Laboratory” nevű vállalkozásuknál 1934-ben el is készült a prototípus, mely alkotója buddhista hitének köszönhetően a “Kwanon” nevet kapta. (Kwanon a Hála Istene a buddhista vallásban.) Az új termék Japán első fókusz-záras fényképezőgépe volt, 275 yenbe került, amely körülbelül feleannyi volt az akkor vezető márka, a Leica árának.

A logo

A végleges, ma is használatos Canon márkanevet és logot, 1935-ben a következő indoklással vezették be. “Egy kiváló minőségű fényképezőgéphez modern hangzású elnevezés illik, amely nemcsak gazdag jelentéstartalommal bír, de bármely területén a világnak könnyen kiejthető és jól meg is jegyezhető.” A ma is használatos logo egyszerű és elegáns formáját 1955-ban formálta meg egy japán tervező. Oly sikerrel, hogy neves művészek a Modern Művészetek Múzeuma logo gyűjteményébe választották.Az időközben “Japan Precision Optical Instruments Laboratory” nevűre változtatott kutató-laboratórium tulajdonosai új tőkéstársak bevonásához lehetőséget biztosítva 1937. augusztus 10-én hozták létre a “Precision Optical Industry Co., Ltd.” nevű céget, a mai Canon Inc jogelődjét. A gyár az alapítás évében, 1937-ben 10 fényképezőgépet állított elő havonta. Hatvan évvel később, 1997-ben a Canon dolgozói a 100 milliomodik fényképezőgép elkészültét ünnepelhették. Európában már a II. világháború napjait írtuk, mikor a Canon kifejlesztette Japán első indirekt röntgen berendezését. (A tuberkolózis népbetegség volt a korabeli Japánban már a háborút megelőző években is). A műszer civil és hadi alkalmazásra is alkalmas modelljeinek sorozatgyártását a háború előtörése megakadályozta. Megszületett azonban a Canon egy új üzletága, az orvosi műszerek gyártása.

Háború utáni újáépítés

A háború utáni újáépítés és a modern vállalat megteremtése egy orvosból lett elnök, Takeshi Mitarai nevéhez fűződik, aki 32 éven keresztül volt meghatározó egyénisége a Canonnak. Ő volt az, aki először öntötte formába a cég vállalati filozófiáját. Gondolkodását a következő vezérelv irányította: “Hozzunk létre egy ideális vállalatot a hosszan tartó fellendülés biztosítására.” Első ténykedéseként a gyár korábbi nevét “Canon Camera Co., Inc.”-re változtatta. A márkanév és a vállalat nevének egyesítésével a vállalati imázs és a márka-építés legegyszerűbb és leghatásosabb módját választotta. Egy modern, ízig vérig japán vállalati kultúra elemeit teremtette meg a “San-Ji Spirit” három alapelvének hangsúlyozásával:

– önkéntes, spontán cselekvés “spontaneity”,
– önrendelkezés, függetlenség “autonomia”
– öntudatosság, önismeret “self-awareness”.

Ugyanakkor tudatos, dinamikus fejlesztési irányok követhetők nyomon a megfogalmazott célokban és üzenetekben:

1.szakasz: “Catch up to and surpass Leica”-érjük utól és hagyjuk le versenytársainkat.
2.szakasz: “Canonet” – váljunk a világ legjobb kameragyártójává.
3.szakasz: “Cameras on the right hand, business machines on the left.”- fejlesszünk ki egy új üzletágat, az üzleti berendezésekét.

Az ’50-60-as évekre a fényképezőgépek gyártásában a Canon egyre nagyobb sikereket könyvelhet el (már nemcsak a termékek minősége kiváló, hanem formatervezésben is díjat nyernek – 1955. “Good Design Product Award”). A fényképezőgép-gyártás sikerei tőkét, bizalmat adtak az új üzletági fejlesztések megindítására. Az irodai berendezések gyártásával máig ható irányvonalát határozták meg a vállalatnak. A hosszú, közel egy évtizednyi kitartó munka meghozta a diverzifikáció gyümölcseit: az üzleti berendezések és speciális optikai felszerelések részesedése a teljes eladásból 1966-ban 16,5 % volt ,1969-ben ez az arány már 42 %-ra növekedett. A Mitarai vezette menedzsment a vállalat legfontosabb irányelveinek sikeres meghatározásával alkalmassá tette a Canont arra, hogy ne csak termékeinek választékát növelje, hanem kilépve az ország határain túlra nemzetközi színtéren is terjeszkedhessen.
A kezdetben kereskedelmi képviseletként működő kirendeltségek (1955. New York, 1957. Genf), egyre nagyobb szerepet töltöttek be, s hamarosan sor került regionális központokká alakításukra.

1966. Canon U.S.A., Inc.- New York
1967. Canon Latin-Amerika, Inc.
1968. Canon Europa N.V.- Amszterdam
1969-ben a cég nevét a ma is használatos Canon Inc.-re változtatták, és még ugyanabban az évben megalapították a Canon Research Center-t.
1970.-ben létrejött a Canon Inc. Tajvan, ez volt a Canon első gyártó vállalata Japán területén kívül.

“Premier Company Plan”

A ’70-es évek közepére a Canon óriássá növekedett vállalatbirodalom lett, és a megnövekedett forgalom, a sikeres termékbővítés új altfelépítést kívánt. Ennek legfontosabb elemeit tartalmazta az első “Premier Company Plan”. Eredményeként olyan termék-specifikus szervezeti felépítés jött létre, mely mátrix-szerűen működött. Az üzleti divíziók (kamerák, üzleti berendezések, optikai felszerelések) vertikálisan épültek fel, amelyhez horizontálisan kapcsolódott a gyártás, K+F, értékesítés és a regionális üzletvezetés. A sikeres innováció feltételei adottak voltak. Vállalkozó szellem és találékonyság (szervezeti tudás), anyagi erőforrások, megfelelő módszerek (csoportmunka-shusa) és megfelelő szervezeti felépítés. Az új elektronikus termékek iránti igénynek köszönhetően az innováció hallatlan ütemet vett fel. (Az új termékek életciklusa 9-18 hónapra csökkent le).

Szabadalmak

altA Canon ontotta szabadalmakat, a ’90-es évektől a világ második legtöbb szabadalmat benyújtó vállalata lett. Már nem csak a hagyományos fényképezőgépek, kis méretű kamerák területén értek el sikereket, hanem vezető szerepet vívtak ki a professzionális kamerák területén, a videokameráknál, sőt kifejlesztették a mai digitális kamerák ősét. A Canon “elektronikus fényképezőgépe” az 1984-es olimpiai játékok megnyitójáról a világon első ízben – film közbeiktatása nélkül, telefonvonalakon – közvetített állóképeket a legnagyobb japán napilap, a Yomiuri Simbun részére. Ezt követte már 1986-ban a “Canon Still Video System”, a világ első altdigitális videokamerája. Ezeken a fejlesztéseken kívül a Canon sorra bocsát ki iparágak sorsát forradalmasító berendezéseket. Az üzleti alkalmazások számára kifejlesztette új, tintasugaras nyomtatási rendszerét (Bubble Jet – 1981), mely az irodai berendezések újonnan kifejlesztett generációjának csak az egyik tagja volt. Korszakalkotó jelentőségű volt például a lézernyomtatás (1975), az autó-fókuszos kamera vagy később a digitális fénymásolás technológiájának bevezetése. Mellette fejlesztések kezdődtek a félvezető rendszerek, orvosi és egyéb mérőműszerek üzletággá bővítésére.

Kutatás, fejlesztés

A kutatás-fejlesztés ma is a vállalat egyik alapkövét jelenti, a Canon bevételének jelentős részét fordítja új termékek, új technológiák kifejlesztésére. A Canon ma egy alttöbb mint 80.000 embernek munkát adó valódi globális vállalat. Gyártó és kutatóbázisokkal rendelkezik Ázsiában, Amerikában és Európában, termékei a fényképezés, képkezelés, dokumentum-kezelés és üzleti berendezések területén jelen vannak a világ összes országában. A Milleneum évét a Canon Expo három kontinensen (New York, Párizs, Tokyo) köszöntötte három különféle, de alapjaiban összefüggő jövőképet mutatva az érdeklődőnek. A mai, hálózatok által átszőtt, digitális világban termékei és feladata ugyan lényegesen más, mint az induláskor, a 30-as években volt, de az alapítók céljai ma is érvényesek: a fogyasztók igényeinek megfelelő, minőségi korszerű termékekkel jelen lenni a piacon, s minden területen piacvezetővé válni.

Canon Európa

altA Canon első európai irodája Genfben jött létre 1957-ben. 1968-ban az európai vezetés Amszterdamba költözött, mely azóta is a cég régió-központjaként működik. Ma a Canon Európa egy 6 milliárd US$ értékű, 12 ezer alkalmazottat foglalkoztató nagy vállalata. Az amszterdami központ feladata volt az európai értékesítés és marketing tevékenység koordinálása mellett a cég első piacainak kiépítése a Közel-Keleten és Afrikában is. Európai Uniós piacán “az egy ország egy vállalat” elvét követi, míg a kialakuló piacokon független disztribútorokkal értékesít. Az új, gyorsan fejlődő piacok működtetéséhez külön régiós alközpontokat hozott létre: az északi piacokat (Oroszország, Baltikum) a helsinki központú Canon OY fogja össze, míg kelet-európai tevékenységének bécsi székhelyű központja a Canon EE, melyhez a Canon Hungária is tartozik. Az új közel-keleti területen “támaszpontját” ’98-ban nyitotta meg Dubaiban (Egyesült Arab Emirátusok). Tervei szerint a európai értékesítésének 10%-át a közeljövőben e három új piac adná. A Canon majdnem minden európai országban megtalálható értékesítési vállalatain kívül gyártóegységeket működtet Németországban (Giessen 1972), Franciaországban (Bretagne 1988), Olaszországban (Torinó 1987) és az Egyesült Királyságban (1992). Az európai régió kiegyensúlyozott fejlődésű része a Canon vállalatcsoportnak, annak ellenére, hogy talán itt a legerősebb a piaci verseny. A közel-keleti és közép-kelet-európai hálózati struktúra kiépültével jelentős új területei nyílhatnak meg az európai növekedésnek.